Sajtó hírek
E heti érdekes pénzügyi cikkek
Döntött a kormány a devizahiteles ügy rendezéséről
Még könnyebben elérhető az olcsó hitel
A padlóra lökték a kamatokat: tényleg megéri most hitelt felvenni?
Megszólalt Orbán: mi lesz a devizahitelekkel?
Te mennyit kapsz vissza a bankodtól? Egyszerűen kiszámolhatod
Többen érdeklődnek, nagyobb összegű hiteleket igényelnek
Döntött a kormány a devizahiteles ügy rendezéséről
2014. június 25., szerda, 15:01 Szerző: hvg.hu
A kormány elfogadta a devizahitelesek ügyét elvi szinten rendező első törvényjavaslatot, és még a héten benyújtja a parlamentnek. Szeptemberben jön a második törvényjavaslat, ami már az elszámolásról fog rendelkezni - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A kormány szerdai kormányülésén elfogadta a devizahitelek ügyét első körben rendező törvényjavaslatot, és még a héten be fogja nyújtani a parlamentnek – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán délután tartott sajtótájékoztatóján. A kormányülés a 14 órakor tartott sajtótájékoztató idején is tartott, és két kiemelt témája volt: a reklámadó és az RTL, valamint a devizahitelesek ügyének rendezése.
A bejelentés hírére az OTP részvényeinek ára esésnek indult a Budapesti Értéktőzsdén. A reakció érthető, a bankszektor körülbelül 400 milliárd forintot veszíthet az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések során jogtalanul elvont összegek visszafizetése miatt. A Moody's hitelminősítő becslése szerint a legtöbbet az OTP Jelzálogbank, az FHB Jelzálogbank, az Erste és a K&H bukhat a legtöbbet.
A devizahitelek ügyét két lépcsőben kívánja rendezni a kormány. Az első lépcső a szerdán elfogadott törvényjavaslat, amely a devizahitelek rendezésének elvi kereteit dolgozza ki. A javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dolgozta ki, és a Kúria múlt héten kialakított jogegységi határozatára reagál.
A kormány álláspontja szerint a Kúria jogegységi határozata alapján a bankok indokolatlanul hárítottak át kockázatokat devizahiteles ügyfeleikre, és indokolatlanul vettek el tőlük pénzt. Ezt a kormány szerint vissza kell kapniuk, és mivel most több százezer adós jogosan perelhetne, a most elkészült javaslattal a kormány el akarja kerülni, hogy tömeges perek induljanak. A Kúria kimondta, hogy a bankok tisztességtelen módon jártak el az ügyfelekkel szemben – mondta Varga. A miniszter szerint teljes egészében áthárítottak az ügyfelekre olyan kockázatot, amely indokolatlan volt, tisztességtelenül vettek el tőlük pénzt az egyoldalú szerződésmódosítással. A kormány álláspontja változatlanul az, hogy ezt vissza kell fizetni, a becsapott ügyfelekkel rendezni kell ezt a kérdést – fogalmazott a miniszter. A most elfogadott, első törvényjavaslat célja az volt, hogy a Kúria döntését minél hamarabb átvezessék és törvénybe iktassák.
A törvényjavaslatban a kormány világossá teszi, hogy a törvényjavaslat a devizaalapú hitel- és kölcsönszerződésekre, a lízingszerződésekre, valamint az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó hitel-, kölcsön- és lízingszerződésekre terjed ki. A kormány ebben a javaslatban rendezni kívánja az árfolyamrés kérdését is.
Ezen túl a kormány javaslatot fog tenni az elévülés kérdésének a világos meghatározására is. Varga ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy hétfőn tárgyalt a Magyar Bankszövetség képviselőivel. Az elévülés kérdését eltérően értelmezi a két fél. A kormány álláspontja szerint ugyanis az elévülés csak a szerződés lezárulta után indulhat el. Ez azt jelenti, hogy a kormány szerint - a hatályos jogszabályokkal szemben - az öt évnél régebbi követelések is jogosak, ha még nem zárult le a szerződés. Varga azt mondta, ebben a kérdésben a kormány törvényi erővel kívánja rögzíteni az álláspontját.
Szeptembertől jön az elszámolás
A második lépcső szeptembertől várható, akkor egy újabb törvényjavaslatot fog benyújtani a parlamentnek a kormány. Ez Varga szavai szerint az elszámolás kérdését fogja érinteni, az előkészítését már megkezdték. A kormány felkérte arra is a minisztert, hogy vegye fel a jegybankkal a kapcsolatot az ősszel következő elszámolás, esetleges konverziók miatt. Feltehetően szeptembertől kezdődik a devizahitelek kivezetése is.
Azt a lehetőséget meg kell hagyni - akár a bankoknak, akár az ügyfeleknek - Varga szerint, hogy bírósági úton mondják ki, hogy egy szerződés tisztességes vagy tisztességtelen. Kitért ugyanakkor arra is, hogy a Kúria hét kritériumai alapján nagyon kevés olyan szerződés lehet, amely a tisztességesség minden elvárásnak megfelelt. A törvényjavaslatban javaslatot tesznek arra is, hogy milyen határidőket kell betartani a szerződések tisztességességének, illetve tisztességtelenségének megállapításához. A miniszter úgy fogalmazott a bíróságok októberre dönthetnek erről a kérdésről.
Még könnyebben elérhető az olcsó hitel
Bankmonitor 2014. 06. 23. 13:54
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a növekedési hitelprogram feltételeinek módosítását. A 2,5 százalékos maximális kamatszinttel rendelkező – és ezért a vállalkozói köznyelvben csak ingyenhitelnek hívott – NHP feltételei újabb könnyítéseket tartalmaznak. Milyen gyakorlati könnyebbséget jelent ez a vállalkozók számára? A Bankmonitor számol és elemez.
A jegybank könnyített a növekedési hitelprogram (NHP) feltételein. Egyrészt immár újonnan alapított cég is felveheti, másrészt ezentúl vevőkövetelések faktoringon keresztüli finanszírozására is felhasználható. Milyen gyakorlati könnyebbséget jelent ez a vállalkozók számára? Hány millió forintot nyerhetünk a finanszírozási költségek csökkentésével?
Újonnan alapított cégek is elérhetik
A korábbi szabályozás értelmében 2014. február 28-a előtti alapítású cégek kaphattak a 2,5 százalékos kamatozású hitelből. A Bankmonitor jelentős számú vállalkozói NHP-s hitelkérelem útját követte nyomon, s jó részük vonatkozásában aktív közreműködő szerepet is vállalt. A tapasztalatok alapján a következőképpen látja az újonnan alapított cégek hitellehetőségeit.
A szabályozással a Nemzeti Bank (MNB) egyértelmű célja az NHP hitelek kihelyezésének növelése.
Kereskedelmi bankok oldalán azonban egyértelműen diszpreferált az új társaságok számára a hitelnyújtás.
A bankok gyakorlatilag nem nyújtanak/nyújtottak hitelt rövid előélettel rendelkező társaságok számára (és ebbe tartozik például egy 2013 közepén alapított cég is).
A jelenlegi banki hitelminősítés elsődleges bázisa, hogy a cég által múltban elért profitabilitás lehetővé teszi-e a hitel visszafizetését (a múltbeli profitabilitás követelménye pedig effektíve kizárja a finanszírozható körből az új alapítású cégeket).
Több olyan hitelkérelmet is láttunk, ahol jelentős vállalkozói múlt mellett kért valaki egy teljesen új tevékenységre hitelt. Ez esetben hiába volt fedezet és vállalkozói vagyon a hitel visszafizetésére más cégekben, sok hitel elutasításra került.
A korábbi gyakorlatban a viszonylag új cégek finanszírozására az egyedüli megoldás az volt, ha a vállalkozás egy működő cég leányvállalataként jött létre, és a tevékenység kapcsolódott a korábbiakhoz.
Az új cégek hitelkérelmének elutasítását elsősorban az okozza (meglévő ingatlan és vállalkozói vagyon fedezete mellett is), hogy a válságot megelőzően nagyon sok projektcég (azaz egy adott beruházási célra alapított cég) dőlt be.
Mi hozhat pozitív változást?
A hitelek mögötti visszafizetési kockázatot teljes egészében a hitelt nyújtó bank vállalja, így a bank kockázatelbírálásának kell megváltoznia ahhoz, hogy az újonnan alapított cégek valós könnyítést érzékeljenek.
Ez kizárólag akkor fog bekövetkezni, ha létrejön a rossz hitelek kiszervezésére szolgáló rossz bank, melynek szabályozói koncepciója kialakítás alatt áll. Ez esetben ugyanis megtisztul a bankok jelenlegi hitelportfóliója és a kockázatvállaló képességük növekedhet. Egészen eddig mi nem reménykednénk új alapítású cégként hosszú távú beruházási hitel elnyerésében, csupán rövid távú forgóeszközhitelt célozhatunk meg (itt is változó sikerrel kalkulálnánk az eltérő bankok esetében).
A padlóra lökték a kamatokat: tényleg megéri most hitelt felvenni?
2014. június 26., csütörtök 5:32 Pénzcentrum.hu
Az utóbbi két évben jelentősen csökkentek a kamatok, ezért egyre többen gondolkoznak hitel felvételén. A hitelek között a szabadon felhasználhatósága miatt nagy népszerűségnek örvendenek a fedezet nélküli személyi hitelek, de kérdés, hogy mi alapján válasszunk a tucatnyi konstrukció közül?
A jegybanki kamatcsökkentések miatt a személyi hitelek teljes hiteldíj mutatója (THM) rég nem látott alacsony szintre csökkentek. Ennek köszönhetően már igen kedvező ajánlatokat találhatunk a hitelintézetek kínálatai között, viszont kérdés, hogy mi alapján érdemes választani a kedvező ajánlatok közül.
Hogyan vágjak bele a hitelfelvételbe?
A személyi hitelek felvételekor először meg kell határozni azt a célt, amire költeni szeretnénk. Sok banknál elérhetőek olyan kölcsönök, amelyek speciális célra használhatóak csak fel, viszont kedvezőbb kamatot biztosítanak Ezek közül a legelterjedtebb a lakásfelújításra fordítható személyi hitel. Ha tehát lakásfelújításra költenénk a felvett összeget, akkor ezek között érdemes körülnézni. Jellemző a családi nyaralást, vagy az esküvőt is kölcsönből fizetni, de a régebbi hiteleket, hitelkereteket is előszeretettel váltják ki új konstrukcióval, mivel így csökkenhet a törlesztőrészlet és a visszafizetendő összeg is.
Külön kategória az egészségügyi beavatkozásokra fordítható hitel, amelyeknél a felvett összeget gyakran szemműtétre, plasztikai műtétre fordítják. Ezek mára annyira elterjedtek, hogy egyedi megoldásokra is külön konstrukciót találunk, ilyen például a plasztikai sebészeti beavatkozásra felvehető kölcsön, de a szabad felhasználásra igényelt kölcsönből is finanszírozható egészségügyi beavatkozás.
Ha mégsem különleges célra költenénk a pénzt, akkor a fő szempont, hogy megnézzünk, hogy milyen kedvezményeket kapunk, ha a hitelfelvételt és a számlavezetést ugyanott intézzük. Ilyen esetben jelentős kedvezményeket találhatunk, sőt még az is előfordulhat, hogy nem csak a kölcsönhöz jutunk olcsóbban, hanem a számlavezetésünkön is spórolunk.
További szempont lehet, hogy mekkora jövedelmet tudunk igazolni a hitelnyújtó bank felé, mivel van olyan konstrukció is, aminél a kölcsönösszeg nem lehet nagyobb a havi fizetés többszörösénél, vagyis a bank meghatározza, hogy a jövedelmünk pl. ötszörösét vehetjük fel hitelként. Tehát, ha például 120 ezer forintot keresünk, akkor - a fenti példával élve - a maximálisan felvehető összeg 600 ezer forint lehet.
Lényeges továbbá, hogy a bankoknak megvan az a lehetősége, hogy minősítsék az adósokat, és ez alapján magasabb, vagy alacsonyabb kamattal helyezzenek ki hitelt. Ez a minősítési rendszer nem mindegyik szolgáltatónál van meg, de ha alacsony a jövedelmünk, vagy adóslistán negatív státusszal szerepelünk, akkor érdemes olyan pénzintézetet felkeresnünk, ahol ilyen minősítési rendszert nem alkalmaznak.
Ekkora költségekkel számolhatunk
Az egyik legfontosabb szempont, hogy melyik hitelnek mekkora THM-je, ezért összeszedtük a magyar piacon található személyi hitel konstrukciókat, és megnéztük, hogy melyikkel járunk a legjobban, ha most veszünk fel kölcsönt.
A törlesztőrészlet változása is nyomós indok lehet egy hitel kiválasztásánál. Több bank nyújt kölcsönt fix törlesztővel, aminek az előnye, hogy előre tudunk kalkulálni a havi kiadásainkkal (erről egyébként táblázataink utolsó oszlopában találod az adatokat.) A kezdeti költségek is meghatározóak lehetnek, amikor letesszük a voksunkat az egyik hitelintézet mellett, ugyanis négyezer forinttól harminc ezer forintig terjedő összeg is lehet a szerződéskor levont összeg. Természetesen ebben az esetben is érdemes az olcsóbb szolgáltatót választanunk.
A leggyakrabban felvett hitelösszeg egymillió forint körül mozog, mi ezért a BankRáció.hu kalkulátorát használva erre az összegre számoltuk ki, hogy mennyit kell visszafizetnünk a banknak, ha hitelt veszünk fel. Az első példában egymillió forintot szerettünk volna felvenni, öt éves futamidővel, így az átlagos THM érték 21,8 százalékra jött ki, 25 826 forintos havi törlesztőrészlet mellett. Így a teljes visszafizetendő összeg 1 573 423 forintot tesz ki.
Kiemeltük továbbá a legolcsóbb és a legdrágább ajánlatot is, amiből az látszik, hogy a Budapest Bank Privát Kölcsöne meglehetősen drágának számít, ennek oka, hogy számlanyitás és jövedelemigazolás nélkül is tudjuk igényelni ezt a konstrukciót. A legolcsóbb a Sberbank kölcsöne lett, azonban mindegyik átlagnál olcsóbb konstrukciót nyugodt szívvel választhatjuk, mivel költségek szempontjából nincs jelentős különbség.
Egy másik számolás során megnéztük, hogy mekkora törlesztővel számolhatunk, ha csak 500 ezer forintot veszünk fel, és három évben határozzuk meg a futamidőt. Ebben az esetben az átlagos havi fizetendő 18 396 forintot, míg az összes visszafizetendő 681 679 forintot tesz ki. A THM viszont ebben az esetben magasabb lesz, 24,06 százalékra kúszik fel. Különbség a másik kategóriához képest, hogy a Cofidis a havi törlesztőrészletben jobb a Sberbanknál, míg a teljes visszafizetendőben ez utóbbi adja a legjobb ajánlatot.
193524
Megszólalt Orbán: mi lesz a devizahitelekkel?
2014. június 27., péntek 8:50
A devizahitelekről is kérdezték Brüsszelből adott telefoninterjújában a magyar kormányfőt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken.
A magyar miniszterelnök a Kossuth rádiós reggeli műsorában több kinyilatkoztatást is tett a devizahitelekkel kapcsolatban. Elmondása szerint a problémát a forintosítással oldják majd meg teljesen, aminek költségeiben az állam is részt vállalhat.
A miniszterelnök szerint teljesen meg fog oldódni a probléma, amint a hiteleket kötelezően átváltják forintra (ez pedig végső megoldásként ősszel jöhet). A miniszterelnök emellett megjegyezte, hogy az állam is részt vállalhat a forintosítás költségeiből, de erről csak később lesz értelme beszélni.
Arról szintén egyeztetni fognak a felek, hogy mi legyen a bankok egyoldalú kamatmódosításának elszámolásával, de erre is csak szeptemberben kerülhet sor.
Te mennyit kapsz vissza a bankodtól? Egyszerűen kiszámolhatod
2014. június 27., péntek 16:51 Ráski Péter
Egy olvasónk kiszámolta, neki mekkora összeg jár vissza a folyósítási árfolyamrés miatt, és meghökkentő számot kapott eredményül. Megmutatjuk, hogyan tudod kiszámolni, hogy te mennyit kapsz vissza, ennyivel biztosan csökkenni fog a tőketartozásod.
Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy egy átlagos devizahitelesnek mennyi pénz jár vissza. Egy olvasónk kiszámolta, hogy neki mennyi lesz a visszakapott összege a folyósítási árfolyamának köszönhetően. Megdöbbentő szám jött ki.
Nézzük meg, hogy mekkora összegű hitelt vett fel az olvasónk és ez alapján mennyi jár vissza neki. Érdekes, hogy nem a legtöbb helyen elterjedt svájci frank alapú, hanem euró alapú hitelről beszélhetünk, így ne lepődjünk meg a használt árfolyamon. Az is lényeges, hogy amikor lehetőség volt erre, akkor a hitel kiváltásra került (egy másik euró alapú hitellel), vagyis már nem élő szerződésről van szó, igaz a másik szerződés továbbra is él.
A szerződésben a folyósított forint volt rögzítve, ami 9 millió 450 ezer forint volt. Ez a 264,6 forintos folyósítási árfolyamon átszámolva 35 714 eurónak felel meg, és a folyósítás reggel történt, vagyis az előző napi MNB középárfolyamon kellett volna a pénzt elküldeni. Így viszont az euró mennyiségét alapul véve 9 725 715 forintnak kellett volna megérkeznie, vagyis 275 715 forinttal többnek, mint amennyit valójában kapott az ügyfél.
Három érdekesség van ebben az esetben, az egyik, hogy az árfolyamrés mérete az átlagosnál jóval nagyobb, mintegy nyolc forintos, ez az egyik oka a tetemes különbözetnek. A másik érdekesség, hogy a törlesztőrészletekből csak kisebb összegre számíthat az ügyfél, mivel 2010 végétől már kötelező volt a lakáscélú devizahitelek esetén az MNB középárfolyam használata.
A harmadik érdekesség az, hogy az ügyfél kiváltotta az euró alapú devizahitelét egy másik euró alapú hitellel, amiből szintén jár neki vissza pénz, igaz ez a kedvezőbb árfolyamrésnek köszönhetően valamivel kisebb, mintegy 116 ezer forintot tesz majd ki. Bár a hitelkiváltás azt jelenti, hogy végtörlesztett az ügyfél, ezt nem a kedvezményes végtörlesztés keretein belül tette, így visszajár neki a törvényjavaslat alapján a pénz mivel öt éven belül zárta le a szerződést.
Hogyan számoljam ki a folyósítási árfolyam miatti visszatérítés mértékét?
A legegyszerűbb a folyósítási árfolyam esetében kiszámolni a visszajáró összeg mértékét, így erről egy infografikát állítottunk össze:
Először keresd meg a folyósítási értesítőd, ezen alapvetően fontos adatok vannak, amelyek nélkül nem tudod kiszámolni a neked járó összeget
Erről szükséges adat a folyósítás összege forintban, és a folyósítás árfolyama, az összeget el kell osztani az árfolyammal, így megkapjuk a devizában mért tartozásunkat
Ezután keresd ki az előző napi MNB árfolyamot, amit itt találsz meg
Az MNB árfolyammal szorozd fel a devizatartozást, így megkapod, hogy mekkora összeget kellett volna megkapnod valójában
Vond ki a kapott összegből a ténylegesen folyósított összeget, így megkapod azt, hogy mekkora volt a veszteséged a folyósítási árfolyamrésen
Mi a helyzet a többi visszajáró összeggel?
A törlesztéskori árfolyam kiszámolása és az egyoldalú kamatemelések miatt visszajáró pénzek kiszámítása ennél jóval összetettebb számításokat igényel, mivel minden hónapban ki kell számolni az árfolyamkülönbözet, illetve a kamatkülönbözet mértékét, ami igen hosszadalmas számítási metódust jelent. Ennek ellenére ezek után is jár vissza pénz a ma benyújtott törvényjavaslat értelmében, ennek a pontos kiszámítása a bankok dolga lesz. Fontos, hogy a pénzt nem készpénzben kapják meg az ügyfelek, hanem a tőketartozásuk csökken, így a jövőbeni terheik mérséklődnek.
Többen érdeklődnek, nagyobb összegű hiteleket igényelnek
Fischer Patrícia | 2014. június 25. szerda 12:02 Napi Gazdaság Online
Csökkent a meglévő lakáshitel-állomány és az új kihelyezések száma tavaly. A piac a folyamat lassulására, az év hátralévő részében pedig trendfordulóra számít.
Nőtt az államilag támogatott lakáshitelek száma és összege tavaly, de összességében csökkent az engedélyezett lakáscélú lakossági hitelek száma és volumene. Az új lakáshitelek folyósítása szintén elmarad az egy évvel korábbitól, mind a hitelek számát, mind az összegét tekintve – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakáshitelezési adataiból.
Változást hozott 2014 az elmúlt évekhez képest a hitelek összegében is: a folyósított összegekben növekvő trendet lehetett megfigyelni – mondta Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatója a Napi Gazdaságnak, hozzátéve, hogy az érdeklődők száma is magasabb volt az év eddigi részében, mint tavaly ilyenkor.
Míg 2008 óta az alacsonyabb, 2–4 millió forintos összegek voltak a jellemzők, addig idén egyre több a 8–10, sőt 20 millió forintos ügylet – számol be a tapasztalatokról Bánfalvi.
Mivel az alacsony kamatkörnyezet kedvez a hitelfelvételnek, az új kihelyezések tekintetében lassan növekvő tendenciára számít az év hátralévő részében Bánfalvi. Ezt a trendet támogatja egyébként továbbra is az ingatlanok alacsony árszínvonala is.
A lakosság is bizakodóbb a jövőjét illetően, ma már jobban mernek hitelfelvételbe vágni, az alacsony betéti kamatok miatt ugyanakkor megjelentek a piacon a befektetők is – mondja Bánfalvi.
Az elmúlt évre vonatkozó KSH-adatok még azt mutatják, hogy a hitelkihelyezés terén 2013-ban folytatódott a csökkenő tendencia: tavaly több mint 40 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 157 milliárd forint értékben. A hitelek száma 25, az összege 24 százalékkal csökkent az előző évhez képest a KSH adatai szerint.
A lakáshitel-állomány összege folyamatosan emelkedett 2002 után, a legdinamikusabb növekedés 2002 és 2003 között történt, ekkor egy év alatt több mint kétszeresére bővült az állomány. 2008-ig egyenletes növekedés jellemezte a piacot, majd 2009 a stagnálás éve lett. Egy évvel később a hitelállomány több mint 9 százalékkal emelkedett (ezen belül a devizaalapú hitelállomány 14 százalékkal), ám itt a fő szerepet a forint és az euró, illetve a forint és a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamváltozása, továbbá a fizetésképtelenné vált hitelfelvevők halmozódó adósságállománya játszotta. 2011 végén csökkent először a teljes hitelállomány összege, ez a tendencia azóta is tart.
Bánfalvi azonban úgy tapasztalja, hogy a bankok többségének alapvetően jó a hitelezési kedve, mivel az aktív bankokat nem annyira a kamatkörnyezet, sokkal inkább a piaci helyzetük és növekedési igényük befolyásolja.
Hosszabb, többéves távlatban azonban már nem ennyire egyértelmű a helyzet – figyelmeztet Bánfalvi. A jövő trendje sokkal inkább a készülő új MNB-szabályozástól, illetve a piaci kamatszint alakulásától függ. Egy esetleges kamattrendforduló csökkentheti a hitelfelvételi kedvet, míg a jelenlegi szint tartása vagy további csökkentés erősítheti a jelenlegi tendenciát – mondja Bánfalvi.
Különösen fontos lesz az új jogi környezetben, hogy a jövedelemelfogadás szabályozása hogyan alakul, azaz mekkora terhelhetőséget vezetnek be. Egy nagyon szigorú szabályozással akár az ügyfelek 30–35 százaléka is kiszorulhat a hitelpiacról, ami azonnal érzékelteti majd a hatását a kihelyezési volumenekben – állítja Bánfalvi.